What is love? 7. rész

Sziasztok most valamivel előbb hoztam mint a múltkor. Nem fogok sokat pofázni így inkább el is kezdem. :3

Chanyeol

Mikor megkérdezte nem e maradok itt a héten hát ha nem kérdezi is itt maradtam volna ezt közlöm is vele.. De mintha zavarban lenne..Bár nem sűrűn szokott hozzám bújni..na meg..rám feküdni se. Kicsit meglepődtem, de olyan jó volt mosolyogni látni. Nem bírtam ki hogy ne érjek hozzá így finoman megfogtam derekát és maradásra késztettem de hasam sajnos közbe szólt. Neki álltunk enni. Nemsokára Oh anyu is hazaesett, nem akartuk nagyon noszogatni de azért megkértük hogy hadd maradjak a héten. Fáradtnak tűnt ezért is hagytuk, de azt mondta nyugodtan maradhatok. És mivel holnap lesz Sehun születésnapja, hál' Istennek nem kell dolgoznia menni így már tudom hogy lephetem meg a kis pöszét.

  Esti teendők elvégzése után befeküdtünk az ágyba, fent voltam egy darabig s mikor elaludtam volna Sehun befészkelődött a mellkasomhoz, nagyot dobbant a szívem. Magamhoz öleltem és mosolyogva aludtam el. Nagyon jó viszonyban vagyok vele az tény de ennyire még nem éreztem magam közel hozzá. Jól esik magam mellett tudni.

Reggel mikor megébredtem már világos volt de csak kilenc óra. Normál esetbe tíz-tizenegy körül kelek, úgyhogy ez egy kivételes eset. Lenéztem a kis pöszére aki úgy belegabalyodott az ingembe,hogy az kigombolódott. Nagyon édesen szuszog nyakamba. Bármeddig eltudtam volna nézni ezt az édes teremtést. Kicsit rideg,bunkó személyisége miatt nem sokan szeretik, de nem az az igazi Sehun hanem ez aki itt alszik, a kedves és gyermeteg fiú aki megmelengeti a szívem. Nem sok ember részesülhet ebben a kényelemben hogy normális módon tud vele beszélni mert akit nem kedvel két szóval elküldi a náthásba.

-Jó reggelt pöszém- mondom neki mikor már elkezdi nyitogatni szemét. Reggelente az amúgy is mély hangom bereked és még jobban mélyül. Ami kifejezetten ijesztő tud lenni, ha nincs az ember hozzászokva.

-Szia, Jézusom de mély..-Motyogja de én azért meghallom és megérzem azt is hogy megremeg.

-Tetszik?-Kacérkodok vele és látom hogy zavarba jön így még inkább bújik. De mikor átakarna ölelni keze fedetlen mellkasomhoz ér. Piros arcával rám néz.

-Hát ezt sikeresen letépted rólam az éjjel.-Kuncogok fel

-Hmm bocsi..De tudod mit? Nem érdekel te most a macim vagy..-Ölel át majd szabad tenyerét hasamra teszi. Hát a nem 300-as a pulzusom akkor elmondhatom,hogy nyugodt ember vagyok..

-Nem is tudtam,hogy ilyen izmos vagy-Kezd el körözni kockáimon. Tény,hogy nem nézek ki rosszul, izmos is vagyok de erre nem számítottam. Olyan hideg a keze, beleborzongok..
-Fázol?-kérdezem mert tényleg jeges a kacsója

-Nem miért?-Húzza végig ujját gerincemen és sunyin mosolyog

-Te kis szemét! Direkt csinálod mi?
-Hát sikerült felébresztened gondoltam megbüntetlek- Nevet nyakamba majd belefúj

-A rohadt..Fel akarsz húzni?-hát ha ezt akarja..

-Talán...-Ezzel a mondatával magam alá fordítottam és mélyen a szemébe néztem

-Mire készülsz, Yeol?-kérdezi én meg csak elmosolyodok felhúzom és belefújok köldökébe amire hangosan felnevet és hajamba túrva kezd ellenkezni de én nem hagyom.

-Te hoztad a fejedre a bajt-kezdtem neki újból de abba hagytam mert szuflázott már.

-Gyere most már menjünk le anyud biztos készített valamit hallom,hogy lent van.

-Azzal a nagy füleddel mit nem hallasz

-Héj! Ne szidd tudom,hogy csúnya..

-Na nem ezt mondtam, a füleid nélkül nem lennél ilyen aranyos- Nevet fel. Közben megpróbáltam összegombolni ingem de mikor a lépcsőn leértünk esett le hogy hiányzik róla három gomb-

-Te állat mit műveltél az éjjel? Leszakadtak a pizsim gombjai-Nyöszörgöm de ő csak felnevet.
-Jó reggelt anya!-puszilja meg

-Jó reggelt Oh mama- Köszönök neki én is mosolyogva

-Máskor halkabban hancúrozzatok gerlepár. Hallottam ám. Sehun mit csináltál Yeol ingével?

-Ahj ne máár..Véletlen volt.. Azt se tudom hogy csináltam.-Biggyeszti le ajkát ami marha édes.

-Áh értem én...-kuncog édesanyja majd rám kacsint

-Ne kezd anya légyszíves.

-Jó,jó abba hagytam.Viszont Yeol segítenél kicsit?

-Persze miben?

-A konyha szekrény tetején van egy nagy üveg edény le vennéd kérlek sajnos nem  érem el.

-Rendben, hogyne-Ilyenkor jó ha magas az ember és itt az alkalom hogy kérjek tőle valamit- Elnézést de kérhetek egy szívességet?

-Persze kicsim hadd halljam.

-Az az igazság hogy csinálnék valami meglepetést Sehunnak és szeretném ha elküldené itthonról amíg ezt én elintézném..-Vakarom meg tarkóm a mondatot suttogva mondva hogy a pösze még véletlenül se hallja

-Oh értem ez igazán aranyos tőled, szívesen segítek, és még valami Yeol, vigyázz a fiamra, hallottam mi történt Luhannal,ne bántsd meg kérlek-Néz rám kicsit komolyabban

-Sosem tudnám bántani..-Mondom komolyan a nő szemeibe nézve. -De ha nem gond gyorsan megreggelizek és felöltözök mert kicsit szellős a ruhám..

Elindultam enni mert tényleg éhes voltam és kicsit zavart,hogy az ingemet nem tudom össze gombolni. Gyorsan megreggeliztem aztán felfutottam a szobába ruhát keresni. Sehun előbb végzett mint én így ő már a kanapé ült és relaxált mikor én leértem. Hozzá akartam érni ezért lefeküdtem és fejemet ölébe hajtottam, lábam pedig felhúztam.
-Na mi van a colos nem fér el?-Kacérkodik velem

-Ya! Nem tehetek róla,hogy megnőttem.-Csukom le szemem vigyorogva. Puha kezével hajamba túr és fejemet simogatja. Hát hiába fésülködtem? De..nagyon is jól esik ahogy hajam piszkálja.

-Hmm.. Eltudnék erre aludni..-Mondom rekedt hangomon. Ha álmos vagyok is be szokott de ezt most direkt is csinálom. Nincs Luhan az utamban

-Jó piszkálni a hajad. -Túrja össze még jobban.

-Édeseim. Nem akarok zavarni de Sehun drágám elmennél nekem Yugyeomékhoz? Azt szeretnék ha segítenél nekik kicsit. Yeol te meg segítenél nekem az ebédet készíteni?- Istennő Sehun anyja komolyan! Jó ötlet elküldeni messzebbre amíg én tevékenykedek.

-Jó,rendben..-Kel fel kicsit szomorúbban.

-Én is jövök mit segítsek?-Szaladok a nő után a konyhába-Igazán köszönöm!-Suttogom hiába van már Sehun az előszobában meghallhatja

-Ugyan ne köszönd! Egyébként csak annyit kérek,hogy a tortára a habot ki kevernéd? Aztán mehetsz.

-Oh rendben.

-Oh mama elmagyarázta hogyan kell a tojásfehérjéből habot csinálni én meg ittam a szavait nehogy elrontsam Sehun tortáját. Közben felhívtam anyum,hogy hozzon nekem néhány dolgot a hétre. Tudja mit szervezek a Pöszének ezért nem is kellett szólnom neki hogy nem alszok otthon mert ez is a terv része volt. Amikor ezzel végeztem elindultam fel a szobába mert meghozta anyum a ruháimat. Meg persze egy csomó piros lufit amit vetettem vele idefele mert nekem sajnos gyanús lett volna ha piros lufikkal mászkálok itt így megkértem jó anyám. Megy egy nagy barna macit amit én vettem. Benne volt nem kevés pénzem de ez engem a legkevésbé sem érdekel. Tudom hogy szereti őket. A kis doboz ami az igazi ajándékot tartalmazza még a táskámban van
  Felfújtam mindet,elszórtam a földön. Beágyaztam annak közepére beraktam a macit köré a rózsaszirmokat amik még lapultak táskámban. Anyum mindenre gondolt.. a virágra én nem.. Meg kell ezt még hálálnom neki ezt. Mikor végeztem behúztam a sötétítőt és a lápát leoltottam. Lihegtem kicsit mert körülbelül háromnegyed óra alatt felfújtam ötven lufit.. Nem kis teljesítmény úgy hogy kb tíz az arcomba pukkant. Megdicsérhetem magam.

-Yeol! Gyere megmutatom a végeredményt!-Szól fel Sehun anyja én meg már repülök is lefelé hogy láthassam.

-Na milyen lett?

-Szerintem gyönyörű hisz szívvel csinálta.- Dicsérem meg az epres csokis tortát amin körbe csokicsíkok vannak felül pedig végig van szórva eperrel.Alul csokireszelékkel díszítve. Igazán édes lett a felirat is. A kész munka gyümölcse. Nagy vigyorral képemen ültem le a kanapéra. Most már csak várnom kell Sehunra. Egy fél óra múlva meg is jön.

Sehun


Mikor reggel láttam Yeol hasát kicsit irigykedtem mert nekem nem ennyire kockás csak egy kicsit viszont az övé nagyon is tapintható. Tetszett..Kicsit mérges voltam mikor anyu elküldött Yugyeomhoz, hisz olyan jól elvoltam a nagyfülű hajával. Na mindegy most az a lényeg hogy végeztem a pakolással és hazafelé tartok kicsit elfáradtam pedig csak régi holmikat szanáltak én pedig kellettem segítségnek. Lassan haza is érek már itt vagyok az utca elején hál' Istennek hogy rohadjon meg.. Fáj a kezem.

-Megjöttem! - lépek be a házba levetve bakancsom majd Yeol felé veszem az irányt a kanapéhoz.

-Na, csak hazaértél- Néz rám mosolyogva.

-Ne is mond rohadtul fájnak a kezeim..

-Oh egy kis mozgás nem árt. - Mosolyogva néz ahogy leülök mellé. Majd beszélni kezd.

-Tudod milyen nap van? Szeretnék mutatni valamit..-Ma van a szülinapom..Tényleg.. El is felejtettem egy pillanatra..Mit akar mutatni?-

-Rendben de mit?- Kérdezem meg kíváncsian fürkészve arcát.

-Meglepetés.. Menjünk a szobádba..- Vigyorra egyre nagyobb és egy kis pírt vélek felfedezni arcán.
Felmentünk, Yeol befogta a szemem és bevezetett.-Meglepetés!- Engedte el a szemem és megláttam a rengeteg lufit a földön de ami nagyon szembe tűnő az a hatalmas maci ami az ágyam közepén van.
-Ezt neked szerveztem. Amíg nem voltál itthon.. És azon az édes macin kívül mást is tartogat a Yeol féle meglepi. Tudom hogy most a maci lesz a nagy fangörcsöd,de ezt még hallgasd meg.- Ültet le az ágyra majd elém térdel

-Már régóta nyomja ez a lelkem. Szeretném ha tudnád vigyázok rád amíg csak élek, tudom nem szereted az ilyen szövegeket de ez a szívemből szól. Az ajándék egy darab a lelkemből, belőlem ami figyelni fog rád.- Mondandója végére csak szelíden elmosolyodok, mert meghatódtam. Nem egy nagy szám amit mondott de nekem ez fontos, mert ilyet nem sok ember mond egy olyan rideg személynek mint ami én tudok lenni.
   Yeol elővesz a kis dobozd és felnyitja benne két pár gyűrűvel. Levegőt venni nem bírtam nem hogy megszólalni. Kivettem a kisebbiket és szemügyre vettem majd ami rá volt gravírozva elolvastam.
-"Mindig veled leszek"-  Itt tört el nálam a mécses, szakadt el az a tetves cérna és sírva ugrottam nyakába. De még mielőtt belefolytam volna a kezébe felhúzta ujjamra a gyűrűt és a sajátját is majd összekulcsolta azokat. Ez az érzés áramütésként ért a gyomromban a pillangók veszett csapkodásba kezdtek. Rám mosolygott,hatalmas kezében szinte elveszett enyém. Majd olyat tett amire álmaimban nem gondoltam volna. Megcsókolt.. Puha párnái simogatták ajkaimat. Beleszipogtam a csókba erre Ő kuncogva lehelt apró puszit számra majd elvált tőlem. Nyakába bújva álltam míg édesanyám be nem jött a szobába a tortámmal.

-Boldog születésnapot kisfiam!Jézusom mekkora plüssmaci! Yeol ezt nem is láttam mikor behoztad pedig elég feltűnő. -Mosolyog szülőm én meg rohanok hozzá megölelve.

-De mond miért sírtál?

-Nézd ez a bolond mit adott nekem..Ezért sírtam.-Mutatom a gyűrűm.

- Oh de hát ez gyönyörű. Édes Istenem nagyon jó fiút adott neked az ég.-Néz Yeolra anyum kedvesen.

-Ha nem baj és nem zavarja kicsit el lopnám- Lép oda mellém elkapva derekam majd maga felé fordítva csókol meg mélyen. Azt hiszem beleszerettem  a legjobb barátomba..
- Szeretlek- Néz szemembe.
-Beléd  szerettem te bolond. Mit tettél te velem?-Sírom újra nevetve. Életem legszebb napja volt a mai.

Ezt a gyűrűt adta Yeol Sehunnak hát nem édes?