What is love? 7. rész

Sziasztok most valamivel előbb hoztam mint a múltkor. Nem fogok sokat pofázni így inkább el is kezdem. :3

Chanyeol

Mikor megkérdezte nem e maradok itt a héten hát ha nem kérdezi is itt maradtam volna ezt közlöm is vele.. De mintha zavarban lenne..Bár nem sűrűn szokott hozzám bújni..na meg..rám feküdni se. Kicsit meglepődtem, de olyan jó volt mosolyogni látni. Nem bírtam ki hogy ne érjek hozzá így finoman megfogtam derekát és maradásra késztettem de hasam sajnos közbe szólt. Neki álltunk enni. Nemsokára Oh anyu is hazaesett, nem akartuk nagyon noszogatni de azért megkértük hogy hadd maradjak a héten. Fáradtnak tűnt ezért is hagytuk, de azt mondta nyugodtan maradhatok. És mivel holnap lesz Sehun születésnapja, hál' Istennek nem kell dolgoznia menni így már tudom hogy lephetem meg a kis pöszét.

  Esti teendők elvégzése után befeküdtünk az ágyba, fent voltam egy darabig s mikor elaludtam volna Sehun befészkelődött a mellkasomhoz, nagyot dobbant a szívem. Magamhoz öleltem és mosolyogva aludtam el. Nagyon jó viszonyban vagyok vele az tény de ennyire még nem éreztem magam közel hozzá. Jól esik magam mellett tudni.

Reggel mikor megébredtem már világos volt de csak kilenc óra. Normál esetbe tíz-tizenegy körül kelek, úgyhogy ez egy kivételes eset. Lenéztem a kis pöszére aki úgy belegabalyodott az ingembe,hogy az kigombolódott. Nagyon édesen szuszog nyakamba. Bármeddig eltudtam volna nézni ezt az édes teremtést. Kicsit rideg,bunkó személyisége miatt nem sokan szeretik, de nem az az igazi Sehun hanem ez aki itt alszik, a kedves és gyermeteg fiú aki megmelengeti a szívem. Nem sok ember részesülhet ebben a kényelemben hogy normális módon tud vele beszélni mert akit nem kedvel két szóval elküldi a náthásba.

-Jó reggelt pöszém- mondom neki mikor már elkezdi nyitogatni szemét. Reggelente az amúgy is mély hangom bereked és még jobban mélyül. Ami kifejezetten ijesztő tud lenni, ha nincs az ember hozzászokva.

-Szia, Jézusom de mély..-Motyogja de én azért meghallom és megérzem azt is hogy megremeg.

-Tetszik?-Kacérkodok vele és látom hogy zavarba jön így még inkább bújik. De mikor átakarna ölelni keze fedetlen mellkasomhoz ér. Piros arcával rám néz.

-Hát ezt sikeresen letépted rólam az éjjel.-Kuncogok fel

-Hmm bocsi..De tudod mit? Nem érdekel te most a macim vagy..-Ölel át majd szabad tenyerét hasamra teszi. Hát a nem 300-as a pulzusom akkor elmondhatom,hogy nyugodt ember vagyok..

-Nem is tudtam,hogy ilyen izmos vagy-Kezd el körözni kockáimon. Tény,hogy nem nézek ki rosszul, izmos is vagyok de erre nem számítottam. Olyan hideg a keze, beleborzongok..
-Fázol?-kérdezem mert tényleg jeges a kacsója

-Nem miért?-Húzza végig ujját gerincemen és sunyin mosolyog

-Te kis szemét! Direkt csinálod mi?
-Hát sikerült felébresztened gondoltam megbüntetlek- Nevet nyakamba majd belefúj

-A rohadt..Fel akarsz húzni?-hát ha ezt akarja..

-Talán...-Ezzel a mondatával magam alá fordítottam és mélyen a szemébe néztem

-Mire készülsz, Yeol?-kérdezi én meg csak elmosolyodok felhúzom és belefújok köldökébe amire hangosan felnevet és hajamba túrva kezd ellenkezni de én nem hagyom.

-Te hoztad a fejedre a bajt-kezdtem neki újból de abba hagytam mert szuflázott már.

-Gyere most már menjünk le anyud biztos készített valamit hallom,hogy lent van.

-Azzal a nagy füleddel mit nem hallasz

-Héj! Ne szidd tudom,hogy csúnya..

-Na nem ezt mondtam, a füleid nélkül nem lennél ilyen aranyos- Nevet fel. Közben megpróbáltam összegombolni ingem de mikor a lépcsőn leértünk esett le hogy hiányzik róla három gomb-

-Te állat mit műveltél az éjjel? Leszakadtak a pizsim gombjai-Nyöszörgöm de ő csak felnevet.
-Jó reggelt anya!-puszilja meg

-Jó reggelt Oh mama- Köszönök neki én is mosolyogva

-Máskor halkabban hancúrozzatok gerlepár. Hallottam ám. Sehun mit csináltál Yeol ingével?

-Ahj ne máár..Véletlen volt.. Azt se tudom hogy csináltam.-Biggyeszti le ajkát ami marha édes.

-Áh értem én...-kuncog édesanyja majd rám kacsint

-Ne kezd anya légyszíves.

-Jó,jó abba hagytam.Viszont Yeol segítenél kicsit?

-Persze miben?

-A konyha szekrény tetején van egy nagy üveg edény le vennéd kérlek sajnos nem  érem el.

-Rendben, hogyne-Ilyenkor jó ha magas az ember és itt az alkalom hogy kérjek tőle valamit- Elnézést de kérhetek egy szívességet?

-Persze kicsim hadd halljam.

-Az az igazság hogy csinálnék valami meglepetést Sehunnak és szeretném ha elküldené itthonról amíg ezt én elintézném..-Vakarom meg tarkóm a mondatot suttogva mondva hogy a pösze még véletlenül se hallja

-Oh értem ez igazán aranyos tőled, szívesen segítek, és még valami Yeol, vigyázz a fiamra, hallottam mi történt Luhannal,ne bántsd meg kérlek-Néz rám kicsit komolyabban

-Sosem tudnám bántani..-Mondom komolyan a nő szemeibe nézve. -De ha nem gond gyorsan megreggelizek és felöltözök mert kicsit szellős a ruhám..

Elindultam enni mert tényleg éhes voltam és kicsit zavart,hogy az ingemet nem tudom össze gombolni. Gyorsan megreggeliztem aztán felfutottam a szobába ruhát keresni. Sehun előbb végzett mint én így ő már a kanapé ült és relaxált mikor én leértem. Hozzá akartam érni ezért lefeküdtem és fejemet ölébe hajtottam, lábam pedig felhúztam.
-Na mi van a colos nem fér el?-Kacérkodik velem

-Ya! Nem tehetek róla,hogy megnőttem.-Csukom le szemem vigyorogva. Puha kezével hajamba túr és fejemet simogatja. Hát hiába fésülködtem? De..nagyon is jól esik ahogy hajam piszkálja.

-Hmm.. Eltudnék erre aludni..-Mondom rekedt hangomon. Ha álmos vagyok is be szokott de ezt most direkt is csinálom. Nincs Luhan az utamban

-Jó piszkálni a hajad. -Túrja össze még jobban.

-Édeseim. Nem akarok zavarni de Sehun drágám elmennél nekem Yugyeomékhoz? Azt szeretnék ha segítenél nekik kicsit. Yeol te meg segítenél nekem az ebédet készíteni?- Istennő Sehun anyja komolyan! Jó ötlet elküldeni messzebbre amíg én tevékenykedek.

-Jó,rendben..-Kel fel kicsit szomorúbban.

-Én is jövök mit segítsek?-Szaladok a nő után a konyhába-Igazán köszönöm!-Suttogom hiába van már Sehun az előszobában meghallhatja

-Ugyan ne köszönd! Egyébként csak annyit kérek,hogy a tortára a habot ki kevernéd? Aztán mehetsz.

-Oh rendben.

-Oh mama elmagyarázta hogyan kell a tojásfehérjéből habot csinálni én meg ittam a szavait nehogy elrontsam Sehun tortáját. Közben felhívtam anyum,hogy hozzon nekem néhány dolgot a hétre. Tudja mit szervezek a Pöszének ezért nem is kellett szólnom neki hogy nem alszok otthon mert ez is a terv része volt. Amikor ezzel végeztem elindultam fel a szobába mert meghozta anyum a ruháimat. Meg persze egy csomó piros lufit amit vetettem vele idefele mert nekem sajnos gyanús lett volna ha piros lufikkal mászkálok itt így megkértem jó anyám. Megy egy nagy barna macit amit én vettem. Benne volt nem kevés pénzem de ez engem a legkevésbé sem érdekel. Tudom hogy szereti őket. A kis doboz ami az igazi ajándékot tartalmazza még a táskámban van
  Felfújtam mindet,elszórtam a földön. Beágyaztam annak közepére beraktam a macit köré a rózsaszirmokat amik még lapultak táskámban. Anyum mindenre gondolt.. a virágra én nem.. Meg kell ezt még hálálnom neki ezt. Mikor végeztem behúztam a sötétítőt és a lápát leoltottam. Lihegtem kicsit mert körülbelül háromnegyed óra alatt felfújtam ötven lufit.. Nem kis teljesítmény úgy hogy kb tíz az arcomba pukkant. Megdicsérhetem magam.

-Yeol! Gyere megmutatom a végeredményt!-Szól fel Sehun anyja én meg már repülök is lefelé hogy láthassam.

-Na milyen lett?

-Szerintem gyönyörű hisz szívvel csinálta.- Dicsérem meg az epres csokis tortát amin körbe csokicsíkok vannak felül pedig végig van szórva eperrel.Alul csokireszelékkel díszítve. Igazán édes lett a felirat is. A kész munka gyümölcse. Nagy vigyorral képemen ültem le a kanapéra. Most már csak várnom kell Sehunra. Egy fél óra múlva meg is jön.

Sehun


Mikor reggel láttam Yeol hasát kicsit irigykedtem mert nekem nem ennyire kockás csak egy kicsit viszont az övé nagyon is tapintható. Tetszett..Kicsit mérges voltam mikor anyu elküldött Yugyeomhoz, hisz olyan jól elvoltam a nagyfülű hajával. Na mindegy most az a lényeg hogy végeztem a pakolással és hazafelé tartok kicsit elfáradtam pedig csak régi holmikat szanáltak én pedig kellettem segítségnek. Lassan haza is érek már itt vagyok az utca elején hál' Istennek hogy rohadjon meg.. Fáj a kezem.

-Megjöttem! - lépek be a házba levetve bakancsom majd Yeol felé veszem az irányt a kanapéhoz.

-Na, csak hazaértél- Néz rám mosolyogva.

-Ne is mond rohadtul fájnak a kezeim..

-Oh egy kis mozgás nem árt. - Mosolyogva néz ahogy leülök mellé. Majd beszélni kezd.

-Tudod milyen nap van? Szeretnék mutatni valamit..-Ma van a szülinapom..Tényleg.. El is felejtettem egy pillanatra..Mit akar mutatni?-

-Rendben de mit?- Kérdezem meg kíváncsian fürkészve arcát.

-Meglepetés.. Menjünk a szobádba..- Vigyorra egyre nagyobb és egy kis pírt vélek felfedezni arcán.
Felmentünk, Yeol befogta a szemem és bevezetett.-Meglepetés!- Engedte el a szemem és megláttam a rengeteg lufit a földön de ami nagyon szembe tűnő az a hatalmas maci ami az ágyam közepén van.
-Ezt neked szerveztem. Amíg nem voltál itthon.. És azon az édes macin kívül mást is tartogat a Yeol féle meglepi. Tudom hogy most a maci lesz a nagy fangörcsöd,de ezt még hallgasd meg.- Ültet le az ágyra majd elém térdel

-Már régóta nyomja ez a lelkem. Szeretném ha tudnád vigyázok rád amíg csak élek, tudom nem szereted az ilyen szövegeket de ez a szívemből szól. Az ajándék egy darab a lelkemből, belőlem ami figyelni fog rád.- Mondandója végére csak szelíden elmosolyodok, mert meghatódtam. Nem egy nagy szám amit mondott de nekem ez fontos, mert ilyet nem sok ember mond egy olyan rideg személynek mint ami én tudok lenni.
   Yeol elővesz a kis dobozd és felnyitja benne két pár gyűrűvel. Levegőt venni nem bírtam nem hogy megszólalni. Kivettem a kisebbiket és szemügyre vettem majd ami rá volt gravírozva elolvastam.
-"Mindig veled leszek"-  Itt tört el nálam a mécses, szakadt el az a tetves cérna és sírva ugrottam nyakába. De még mielőtt belefolytam volna a kezébe felhúzta ujjamra a gyűrűt és a sajátját is majd összekulcsolta azokat. Ez az érzés áramütésként ért a gyomromban a pillangók veszett csapkodásba kezdtek. Rám mosolygott,hatalmas kezében szinte elveszett enyém. Majd olyat tett amire álmaimban nem gondoltam volna. Megcsókolt.. Puha párnái simogatták ajkaimat. Beleszipogtam a csókba erre Ő kuncogva lehelt apró puszit számra majd elvált tőlem. Nyakába bújva álltam míg édesanyám be nem jött a szobába a tortámmal.

-Boldog születésnapot kisfiam!Jézusom mekkora plüssmaci! Yeol ezt nem is láttam mikor behoztad pedig elég feltűnő. -Mosolyog szülőm én meg rohanok hozzá megölelve.

-De mond miért sírtál?

-Nézd ez a bolond mit adott nekem..Ezért sírtam.-Mutatom a gyűrűm.

- Oh de hát ez gyönyörű. Édes Istenem nagyon jó fiút adott neked az ég.-Néz Yeolra anyum kedvesen.

-Ha nem baj és nem zavarja kicsit el lopnám- Lép oda mellém elkapva derekam majd maga felé fordítva csókol meg mélyen. Azt hiszem beleszerettem  a legjobb barátomba..
- Szeretlek- Néz szemembe.
-Beléd  szerettem te bolond. Mit tettél te velem?-Sírom újra nevetve. Életem legszebb napja volt a mai.

Ezt a gyűrűt adta Yeol Sehunnak hát nem édes?

What is love? 6. rész

Sziasztok Új rész YEEY oké sajnálom kicsit későn de ihlet hiányom volt és most hogy beteg vagyok van időm írni és lehet hogy ma felrakok egy kis meglepetést haha majd meglátjuk!

Lulu

-A szakítás előtt  1 héttel...

- Nemrég találkoztam egy régi barátommal és hát nem úgy végződött ahogy én azt elterveztem...Xiumin lekapott.. én  meg hagytam magam...Valamiért más volt mint Sehuné.. És ez nagy baj, tetszett, nagyon is. És így,hogy megcsaltam Sehunt aki bízott bennem és,hogy sikerült beleszeretnem a régi legjobb barátomba hát mondhatjátok rám,hogy ribanc vagyok..ezt sose fogom megbocsájtani magamnak.. Tényleg azt hittem,hogy csak Sehunt szerethetem de így,hogy  a háta mögött kavarok egy másik pasival és még bele is szeretek egyre jobban..lőjetek agyon nyugodtan..szakítanom kell vele.. a kapcsolatunk megromlott. Nem veszekszünk nem arról van szó, csak kihűlt bennem a tűz és már benne is most már csak a megszokás köt minket egymáshoz..

Sehun

-Már egy ideje nincs rendben minden velünk, nem viszonyulunk már úgy egymáshoz és ez fáj. Akárhányszor rákérdezek van-e valami mindig terel vagy csak egy semmi a válasza..Nincs késő esti beszélgetés vagy egy kis játék ha értitek mire gondolok... Ennek nagyon nem lesz jó vége én már érzem előre. Már nem reménykedek semmiben.
Telnek a napok és Luhan ideges és kedvtelen. Aminek nem örülök.

-Figyelj, Sehun..-Jön oda hozzám,komoly arccal.

-Beszélnünk kell.. Valamit el kell, hogy mondjak.. Azt hiszem a kapcsolatunk megromlott. Te nem így gondolod?- Csak bólintani tudok, mert a gombóc ami torkomban van nem hagy szóhoz jutni. Viszont kezdenek kérdések sorai cikázni elmémben. Így kicsit idegesen talán de megszólalok.

-Szeretném ha elmondanád miért kerülsz és miért vagy ideges a közelemben mert kezdem nagyon unni és az idegeim sem bírják már.

-Sajnálom, é-én tényleg nem akartam neked ártani. Így jobbnak érzem inkább elmondani. Találkoztam egy régi barátommal, Xiuminnal akivel már egy vagy két éve nem is tudom nem találkoztam és eltöltöttem vele egy délutánt és nem úgy végződött mint ahogy azt gondoltam és hittem volna.. Xiu lekapott mikor távozni akartam. És..Én élveztem,sajnos. Sosem hittem volna, hogy ez fog történni velem de megtörtént,sikerült beleszeretnem a legjobb barátomba. Így mivel nem tudok hazudni neked el kellett mondanom. Ribanc vagyok tudom. De mondtam Xiunak is hogy addig nem akarok erről beszélni vele míg nem rendeztem veled a dolgaim.Ne haragudj tényleg..-A végén már szipogott.

-Végig hallgattam a mondani valóját. Elkeseredtem nagyon.. egyúttal viszont köszönöm hogy nem a hátam mögött kezdett el kavarni valakivel mert akkor lehet olyat tettem volna amit még én is megbánok.Eltört bennem valami hisz én tényleg szerettem annyira hogy rá se néztem senkire miatta.

-Értem..Haragszom,sajnos. Viszont nem vagy ribanc,egyikőtök sem tehet róla. Te azért nem mert nem te indítottad a csókot hanem a srác. De ő sem mert nem tudhatta hogy van valakid. Nem én voltam az igazi hisz ha az lettem volna nem csalsz meg.. Csak tudnám miért hittem neked? Miért hittem, hogy más lesz? Tudod mit inkább menj el nem akarlak látni a házban.- Itt már egy kicsit azért felhúztam magam kiabáltam..

-Tudom,hogy haragudni fogsz még rám de ne legyünk rosszban maradjunk inkább barátok. Rendben? És ha kéred tényleg el megyek..-Mosolyogva kezdte de végére lelohadt arcáról. Hát ennyi lenne,vége.


***


Most itt ülök és Yeolnak magyarázom miért is vagyok takarékon...Hát elfogadtam végülis de azért fáj mert tényleg szerettem..

- Hát ennyi lenne végülis...-Mindent elmondtam ami a lelkemet nyomta már egy ideje.. Úgy érzem Ő az egyetlen akiben bízom.. Most már sajnos nem csak a lányok vonzzanak de a fiúk is megmozgatják fantáziám.. De már a lányok nem annyira ez is zavar kicsit..Most itt sírok a karjai közt amik olyan melegséget árasztanak. Biztonságban vagyok.

- Héj! Nyugi. Nem lesz semmi baj. Nagyon paraszt lehet ha nem látta benned a jót. Mi az,hogy nem vagy jóképű? Ilyet ne mondj magadról. Te vagy a legszebb ember akit eddig láttam. Ne mond,hogy csak azért mondom mert megakarlak vigasztalni, mert tényleg így gondolom. Nagyon is kedves vagy hisz velem is az vagy ne légy ilyen magaddal Hunnie.

-Szavai mosolygásra késztetnek. Annyira jól esik az aggódása. Tudom, hogy rá számíthatok. Örökre.
-Köszönöm,hogy vagy nekem Yeol..--Most sokkal nyálasabb vagyok mint szoktam de per pillanat leszarom nagy ívben..

-Én mindig itt leszek te buta,de ne sírj most már. Mondd mit tehetnék,hogy megnyugodj?- Kérdezi lágy, mély hangján.

-Énekelsz nekem valamit?-Szipogom. Hiába mutatom a rideg énem ha összetörnek akkor bizony össze kell kaparni engem. Yeol mikor énekel szinte egy másik világban van. Mivel gondolom sokat van Baekkel így tud énekelni. Ezt szereti is. És most mély hangja megnyugtatna. Hallottam már énekelni de csak messziről, nekem még nem énekelt.. De azt a dalt akarom hallani amit akkor énekelt.
-Amit a múltkor a teremben hallottam..Dúdoltál..Azt szeretném.

-Rendben. --És itt nekikezdett annak a szép dalnak. Ami nem is nevezhető annak mivel csak dúdol, de engem akkor is megnyugtat. Kezdek elálmosodni erre a dalra és érzem nem kell sok, hogy elaludjak.. A dal végére térek át az álmok mezejére. Nyugodt és szép álom..

Chanyeol

-Mikor kéri,hogy énekeljek neki elgondolkozom hol hallott énekelni. Kérdésemre hamar kapom is a választ. (Amúgy aki nem tudná már megvan az ajándékom holnapra hehe.) Majd lágyan elkezdem. Érzem hogy el lazul. Azt sem veszi észre,hogy hátra dőlök vele a kanapén,elaludt. Haját simogatva mélyülök el álmomban én is..

Vele álmodtam. Az Ő hangját hallom most is. Itt ül mellettem a fa mellett, fogja a kezem, a szellő lágyan simítja arcár, haját édesen borzolja  a szél. Mosolyog. Felém fordul,szembe ül az ölembe lágy puszikkal hinti arcom minden szegletét,megcsókol.
-Szeretlek Chanyeol---Súgja. Ekkor ébredtem meg, Sehun megmozdult.


Sehun

-Valami meleg és nem éppen puha nagy cuccon fekszem. És ölelem is. Hm.. Ez Yeol..

-Jó reggelt édes..kényelmes vagyok?---Azt a kettécseszett élet! Eskü beszartam Yeol hangjától.. Mély és rekedt..Jesszus beindulok tőle ...What a fuck? Nem ismerem magam

-Yehet..kényelmes vagy maci..- tényleg kényelmes..amúgy mennyit aludhattunk? Besötétedett..

-Akkor jó ennek örülök.-Miért ilyen lehetetlenül mély? Bassza a fülem, jó értelemben..
Hatalmas kezét hajam közé futtatja ami most nagyon jól esik, szeretem mikor ilyen kis gesztusokat teszünk egymásnak.

-Be ne aludj, hallod? Éhes vagyok.-Morrant gyomra hát akkor csináljunk valamit, én is kezdek éhes lenni

-Mit kérsz?--Támaszkodok föléje amire megszeppen.. Tulajdonképp én is mert nem értem miért ilyen természetesnek tűnik. Közel vagyok hozzá és ez jól esik..Mosolyogva nézek le rá

-Hmm nem is tudom..azt hiszem egy kicsit még jó így..- Csúszik keze derekamra. Elhiszem hogy jó ez így de a hasa nem hazudik ezért egy homlokpuszi után neki állok a vacsinak. A héten nem lesz suli anyu meg dolgozik.. Megfűzöm Yeolt maradjon a héten, szükségem van rá. Holnap úgy is szülinapom lesz. De miért lettem ilyen nyálas, most komolyan megpusziltam? Hát én sírok komolyan, na mindegy. Szendvics jó lesz neki mert a Oh Se hun féle szendvics a legjobb.

-Kész van Yeol gyere az asztalon van!-Kiáltok be a kanapén fetrengő óriáshoz.

-Jelen, kajára készen!-Ül be elém és jó beszélgetés közben elfogy az a 4 kenyér. És tényleg már nyolc óra. Anya is nemsokára megjön.

-Figyelj..Nem maradnál itt velem a héten? Gondoltam el lehetnénk..- Kérdezem mikor már a szoba felé megyünk pizsiért.

-Ha nem kérdezed is itt lennék, hát persze.-Vigyorog rám happy virus barátom. Az esti teendők után és anya meggyőzése után bebújtunk az ágyba. Egymás felé fordulva próbáltam én is aludni.. De sajnos nem ment.. Így bebújtam Chanyeol biztonságot nyújtó mellkasához és átöleltem.. Csak annyit vettem észre,hogy szorosan magához ölel így aludtunk el ma már másodjára egymás karjai közt.


Ha tetszett véleményt kérnék!